 |
Harkány, Szent István u. 58. |
 |
 |
 |
 |
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa
Pécsi látnivalók (pps)
Pécs Magyarország nyugati részének, a Dunántúlnak a legnagyobb városa: a dél-dunántúli régió, benne Baranya megye központja, egyetemi város, katolikus püspöki székhely. A város a Mecsek hegység déli lejtÅ‘ire települt, negyven kilométerre a Dunától és a Drávától. Az Adriai-tengertÅ‘l közel ötszáz kilométer választja el, mégis, talán a tenger közelsége teszi szubmediterrán jellegűvé a várost és vidékét. Pécs természeti környezetét a Mecsek határozza meg, a város területe benyúlik a hegység erdÅ‘ibe. A déli lankák egykor nagy hÃrű szÅ‘lÅ‘művelése, amelyre Pécs Å‘shonos lakosainak neve, a tüke is utal, mára visszaszorulóban van. Feljegyezték, hogy II. Szulejmán szultán földi paradicsomnak nevezte Pécset, talán mert tizenegynéhány bÅ‘ vizű patak folyt keresztül a városon. A patakvölgyek ma is a városszerkezet alapvetÅ‘ tagolói. PécstÅ‘l nyolc-tÃz kilométerre terül el az orfűi tóvidék és az abaligeti cseppkÅ‘barlang; huszonöt kilométerre délre, túl a Villányi-hegységen a siklósi-villányi borvidék és Harkány, az ország egyik leghÃresebb gyógyfürdÅ‘helye.
Légvonalbeli távolság Pécs és más nagyvárosok között: |
| Szeged 140 km |
| Budapest 180 km |
| Zágráb 180 km |
| Tuzla 180 km |
| Maribor 200 km |
| Graz 240 km |
| Szarajevó 240 km |
| Tuzla 180 km |
| Debrecen 320 km |
A történelem kulturális nyomai
Pécs római kori elÅ‘dvárosa, Sopianae, tartományi székhely volt. EbbÅ‘l az idÅ‘bÅ‘l, a 4. századból származnak a város ókeresztény sÃrépÃtményei, festett sÃrkamrái, mely a legjelentÅ‘sebb Itálián kÃvül fennmaradt ókeresztény nekropolisz. Pécs püspökségét 1009-ben, a pécsi egyetemet (az elsÅ‘ magyarországi egyetemet) 1367-ben alapÃtották. Az egyetemalapÃtó pápai bulla a tudományok művelésére különösen alkalmas helynek nevezte a várost; egy ismeretlen nevű középkori költÅ‘ latin versében "Magyarhon Athénje"-ként emlegette. Pécs neve valószÃnűleg szláv eredetű és "öt" a jelentése, miként az ötös szám jelenik meg a város latin és német nevében is: Quinque-Ecclesiae-nek vagy Fünfkirchennek nevezték, öt temploma miatt. Egykori gótikus dómjának szobrai és domborművei közül a megmaradtakat a Dómmúzeumban csodálhatjuk meg. Pécsé az ország legnagyobb alapterületű fallal körülvett, középkori szerkezetű belvárosa. A 15. században a humanizmus legnagyobb Itálián kÃvüli latin nyelvű költÅ‘je, Janus Pannonius pécsi püspök volt; a 16. század közepétÅ‘l kezdve viszont Pécs virágzó török várossá vált. Evlia Cselebi, hÃres török utazó 1664-ben hét dzsámit és tÃz mecsetet számlált össze a városban. Közülük két dzsámi s egy mecset ma is áll. A 18. században Pécs német várossá alakult, a püspökség ének- és zenekarának vezetÅ‘i rendre BécsbÅ‘l érkeztek, köztük Georg Lickl is, aki - miközben maga is jelentÅ‘s zeneszerzÅ‘ volt - a 18. század végétÅ‘l évtizedeken át minden évben műsorra tűzött legalább egyszer egy Mozart-művet is. A 18. század végének mai legfontosabb kulturális nyoma a nagyszerű Klimo-könyvtár, a 19. század elejének pedig a dóm hatalmas épülettömbje. A század második felének hÃres pécsi iparoscsaládjai (Angster, Engel, Hammerli, Littke, Zsolnay stb.) közül kerámiáik és eozinos épületkerámiáik révén a Zsolnayak lettek Európa-szerte a legismertebbek. A budapesti vasút csak 1880-as években ért el Pécsig. Ekkortól száz éven át a bányászat kiterjedése határozta meg leginkább a város fejlÅ‘dését. Pécs 1920 után lett újra egyetemi város. A húszas évek elején PécsrÅ‘l indult Breuer Marcel (és a többi pécsi bauhausler) nemzetközi karrierje - az 1970-es évekbeli terv, hogy a világhÃrű épÃtész és formatervezÅ‘ a pécsi Káptalan utcába tervezi meg a hagyatékát befogadó épületet, a művész halála miatt nem valósulhatott meg. A Káptalan utcában Ãgy is fontos múzeumok sora található: Victor Vasarely gyűjteménye, Schaár Erzsébet "Utcá"-ja, az Amerigo Tot-gyűjtemény, egy utcával lejjebb pedig a Csontváry Múzeum. A szocializmus korszaka hagyta ránk az uránvárosi lakótelepet, amely a skandináv tÃpusú modern városépÃtészet egyik kivételes hazai megvalósulása. Aki ma Pécsett sétál, egymásra rétegzÅ‘dve, egymás mellé épülve láthatja tizenhét évszázad kultúrájának, történelmének nyomait.
2009-2024 Panghy Balázs