Harkány, Szent István u. 58. |
Szigetvár történelmi város, a történelmi múltunkból kiemelkedik ZrÃnyi Miklós és vitézeinek hÅ‘siessége. A várkapitány 2500 katonájával állt helyt a Szulejmán szultán vezette 80 000-es török hadsereg támadásaival szemben. Az utolsó napon 1566. szeptember 7-én, ZrÃnyi a 200 vitézre olvadt csapatával kitört a várból, itt érte mindannyiukat a hÅ‘sies halál. Szigetvár ZrÃnyi Miklós és katonái révén örökre beÃrta magát Magyarország és Európa történelmébe.
Hangulatos kisvárosunkban sétálva lépten-nyomon találkozhatunk a történelmi múltunk máig megmaradt értékeivel. A szigetvári vár a város egyik legfÅ‘bb nevezetessége. A várban minden látogató felfedezheti a múltunk értékeit, ÃzelÃtÅ‘t kaphat a török kor hangulatából. A törökök által, az ostromot követÅ‘en, a feljegyzések szerint három hét alatt felépÃtett dzsámi falain máig láthatók eredeti török feliratok.
A nyaranta mediterrán hangulatot sugalló fÅ‘tér egyik oldalán található az 1878-ban készült ZrÃnyi-emlékmű (Oroszlán szobor), amely méltóképpen állÃt emléket ZrÃnyi Miklósnak. A tér másik oldalán az Ali pasa 1589-ben épült dzsámiját láthatjuk, amelyet 1788-ban több átalakÃtást követÅ‘en Szent Rókus tiszteletére szenteltek fel, ma római katolikus plébániatemplom. A kupolát Dorffmeister István 1788-ben készült barokk freskója dÃszÃti, amely a vár elestét és visszafoglalását ábrázolja.
Városunkban található hazánk, de talán Európa egyik legeredetibb formájában megmaradt török lakóháza, a Török ház, amelyet a törökök karavánszerájként használtak. Az épület a XVI. században épült, jellegzetes török téglákból. A termekben kisebb kiállÃtás található.
Sétánk során a városunk szinte minden szegletében találunk a török kora, a ZrÃnyiekre utaló épületeket, szobrokat.
A város közvetlen közelében található a Magyar-Török Barátság Park, amely a népek közötti megbékélés jegyében 1994-ben, I. Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján, a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre. E hely közelében állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. I. Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert szeptember 5-rÅ‘l 6-ára virradó éjszaka, a vár bevétele elÅ‘tt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szÃvét és belsÅ‘ részeit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Selim késÅ‘bb a sÃr fölé márványból türbét (mauzoleumot) emeltetett, amelyet késÅ‘bb elbontottak. Ma e helyen katolikus templom található.
"Keressétek az alkalmat a múltra visszanézhetni, s érte melegülni…"
Kölcsey Ferenc
A ZrÃnyi Emlékünnepség gondolata 1826-ban a mohácsi csata 300. évfordulóján, Kölcsey FerenctÅ‘l ered. A fenti idézetben Å‘ javasolta az egész nemzetnek, hogy méltóképpen emlékezzen meg a szigetvári hÅ‘sökrÅ‘l.
Szigetvár megszÃvlelte Kölcsey javaslatát és immár 1833 óta minden évben több napos ünnepségsorozattal emlékezik meg ZrÃnyi Miklósról és bátor katonáiról.
Napjainkban a látogatók kosztümös vitézi viadalok, hadijátékok, lovasbemutatók, történelmi Ãjászverseny segÃtségével kapnak ÃzelÃtÅ‘t a középkori végvári élet hangulatából. A látványos bemutatókon immár több alkalommal bemutatkozott a törökországi Mehter janicsár zenekar, amely korhű hangszereken, korhű öltözetben teremt igazán "félelmetes" hangulatot.